Szemle

lejátszók

automata lejátszó

Hírek

Időjárás

TELEKOM BÓNUSZ Electronic Music Festival 2011 október 15. - Budapest - HUNGEXPO Magyarország legnagyobb elektronikus zenei fesztiválja 4 arénában !

2011. október 15-én, szombaton, este 7 órától nyitja meg kapuit Magyarország legnagyobb elektronikus zenei rendezvénye, az idén új névre keresztelt TELEKOM BÓNUSZ ELECTRONIC MUSIC FESTIVAL 2011 . A HUNGEXPO négy óriási arénájában több, mint 40 külföldi és hazai művész fog színpadra lépni a minden tekintetben világszínvonalú eseményen.

Magyarországon - sőt, az egész közép -és kelet-európai régióban - először láthatjuk-hallhatjuk Richie Hawtin legendás alteregóját, PLASTIKMAN-t, aki a legújabb fejlesztésű 1.5-ös formátumú live-show-jával készül elkápráztatni a közönséget. A tekintélyes line-up-ot erősíti a globális techno-szcéna vezéralakja, CARL COX is, aki az augusztusban megjelent szerzői nagylemezéhez kapcsolódó turné keretében látogat Budapestre. Velünk lesz a brit dj / producer ikon, SASHA, és a nemzetközi trance-világ egyik legkörülrajongottabb bálványa, FERRY CORSTEN is. Érkezik a legújabb Cocoon mixalbum elkövetője, a Drumcode-főnök ADAM BEYER, a legnagyobb sztárok közé emelkedő JORIS VOORN, és a brit techno-live-act, a SPEKTRE is. Az est kiemelkedő attrakciójának ígérkezik a Grammy-díjra is jelölt New York-i house-keresztapa, DENNIS FERRER, az üstökösként feltűnő glasgow-i techno-titán, GARY BECK, valamint az olasz electro-house duó, a CROOKERS fellépése is. A trance kedvelők legnagyobb örömére GARETH EMERY, és a Hollandiából érkező JOCHEN MILLER sem marad ki a Telekom Bónusz fesztivál fellépő gárdájából. Igazi zenei csemegére számíthat a közönség a svéd produkciós duótól, a DADA LIFE-tól, valamint a Bedrock kiadó oszlopos tagjának számító GUY J-től is. Továbbá fellép a jelenkor egyik legnagyobb tehetségének kikiáltott londoni hölgy-dj, MAYA JANE COLES, s ugyancsak köszönthetjük Telekom Bónusz-on a BELZEBASS formációt is. A külföldi szekciót erősíti még DJ OBSERVER Ausztrirából, és MICHAL BREETH Szlovákiából.

A grandiózus line-up-ban természetesen hazánk legkiválóbb művészei is helyet kaptak, úgy mint: HOT X, BUDAI, PALOTAI, JAY LUMEN, STERBINSZKY, COYOTE, DANDY, YVEL & TRISTAN, JUTASI, IGOR DO'URDEN, NAGA & BETA, ANDRO, COLLINS, POLI, JUNKIE & HAWKY, PROFILE 25, LUDMILLA, NORA NAUGHTY, JAMES COLE, POLEPOSITION, SIKZTAH, STEREO KILLAZ, WONDAWULF, és BERGI & SVINDLER.

André Tanneberger

André Tanneberger, művésznevén ATB német lemezlovas. 1973. február 26-án született Freibergben.

Munkássága

Zenei pályafutása 1992-ben kezdődött, a dalai utómunkáit Thomas Kukula stúdiójában végezték el. Ekkor találkozott Woody van Eydennel, akivel megalapították a Sequential One (SQ1) nevű duót. Első kislemeze 1993-ban jelent meg.

Az első szólólemeze 1998-ban került nyilvánosságra ATB néven, (9 PM (Till I Come)) mellyel egyből belopta magát a dance rajongók szívébe. A következő állomás a Don't Stop volt, melyet az Adamski-féle Killer követett. Első albuma (Movin' Melodies) 1999-ben került a polcokra. Jellegzetessége az életvidám dallamok ütős dance alapokon való „játéka”.

Második, Two Worlds című dupla CD-je 2000 őszén került a boltokba. Az album első része, a The World of Movement a táncoslábúaknak, míg a The Relaxing World a pihenni vágyóknak és a chill-out zenét kedvelő embereknek készült.

A soron következő lemez 2002-ben jelent meg Dedicated címmel. Ezzel az albummal egy újfajta hangzás is kezdetét vette, számos rádióslágert tartalmazott, mint például Let U Go, Hold You, You're Not Alone. Érdekessége, hogy a Hero és az I Wanna Cry című szám a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás áldozatainak megemlékezésére készült. 2003-ban publikálta Addicted to Music című albumát, melyen található egy rejtett bónusz track is, Roberta Harrison együttese, a Wild Strawberries-féle Ruby.

2004-ben megújult hangzással került a lemezboltokba a No Silence című nagylemeze. Az album 1. számát (Marrakech) az amerikai Egy gyilkos agya című film betétdalává választották 2005-ben.

Ugyanebben az évben egy félig-meddig Best of válogatáslemeze jelent meg, melyen a 7 éves ATB-s pályafutása gyümölcsei szerepelnek (az album címe is Seven Years). Érdekesség, hogy a Let U Go című számon nem Roberta, hanem egy német férfi énekes, Jan Löchel énekel. 3 új szerzemény is helyet kapott a lemezen, a két rádiósláger Believe in Me, a Humanity és a Trilogy című kellemes zongorajáték 2. része (az első az Addicted to Music albumon szerepelt).

2007 áprilisában jelent meg új albuma Trilogy néven, mely kétféle változatban kapható a lemezboltokban: egy 12 számot tartalmazó CD, melyen szerepel három rádiósláger, a Renegade, a Feel Alive és a Justify, valamint egy limitált számban kiadott dupla CD-s válozat, melynek bónuszlemeze 14 nyugalmat árasztó zenét tartalmaz, köztük a Trilogy 3. és egyben befejező részét.

2009-ben megjelent Future Memories című dupla CD-s albuma.

ATB produceri munkássága közben megjelentetett egy mix CD sorozatot, The DJ néven, mely jelen pillanatban a hatodik résznél tart.

Kislemezek

1998 9 PM (Till I Come)

1999 Don't Stop

1999 Killer

2000 The Summer

2000 Fields of Love (Feat. York)

2001 Let U Go

2001 Hold You

2002 You're Not Alone

2002 I Wanna Cry

2003 I Don't Wanna Stop

2003 Long Way Home

2003 In Love With The DJ/Sunset Girl

2004 Marrakech

2004 Ecstasy 2004 Here With Me

2004 Here With Me/Intencity

2005 Believe in Me

2005 Humanity 2005 Let U Go (Reworked 2005)

2006 Summer Rain

2007 Renegade (Feat. Heather Nova)

2007 Feel Alive

2007 Justify

2008 Wrong Medication (ATB pres. Jades)

2009 What About Us/L.A.Nights

2009 Behind (ATB pres. Flanders)

2010 9 PM (Till I Come) Reloaded

2010 Gravityl

2010 L.A. Nights

2010 Could You Believe

Albumok

1999 Movin' Melodies

2000 Two Worlds

2002 Dedicated

2003 Addicted to Music

2004 No Silence

2005 Seven Years

2007 Trilogy

2009 Future Memories

2011 Distant Earth

Mixlemezek

2003 The DJ – In the Mix

2004 The DJ 2 – In the Mix

2006 The DJ 3 – In the Mix

2007 The DJ 4 – In the Mix

2009 The DJ 5 - In the Mix

2011 The DJ 6 - In the Mix

Sterbinszky

Sterbinszky Károly (DJ Sterbinszky) (Budapest, 1973. november 10. – ) magyar DJ és producer.

Pályafutása

1988: Miután egy kis tapasztalatot szerzett az édesapja Pioneer lemezlejátszóin, Sterby megkapta élete nagy lehetőségét és a budapesti moment diszkó rezidense lett, ahol funky, soul, rap és break műfajban dolgozott.

1989: A Moment diszkó megszűnése után a Bingo-momentben folytatta a dj-eskedést, ahol mindig teltházas estéket rendezett.

1991-1992: Sterbinszky leváltotta a Bingo-moment-et az Es-O-Es-re, mely későbbi nevével, a Club Bedrock-al vált híressé. Ugyanekkor a funky stílust leváltotta technora. Ebben az időben fedezték fel Sterbyt a magyar MAYDAY szervezői, így ő lett a végleges rave-sorozat állandó Dj-e.

1993-1996: A magyarországi DMC-bajnokságot megtartják, amely egy technikai verseny dj-k között. A nyertes, Dj Sterbinszky részt vehet Londonban a DMC-Világbajnokságon.Ugyanebben az évben a Sky Light House Arena kifejleszt egy hihetetlen Bedrock-party-sorozatot, ahol a kor legismertebb nemzetközi Dj-ei, mint például Da Hool állandó fellépői voltak. Sterby munkája folytatódott a Sky Light House Crown és a Hype Holiday House Party szervezésével, mint előléptető. Ettől kezdve, nemcsak Dj-ként hanem előléptetőként is híressé vált.

1997: A legendás E-Play éra kezdete(ma: Bank Dance Hall), és híres külföldiekkel lép fel (Sven Uk, Marco Zaffarano, Sylvie Marks, Supa Dj. Dmitri, Stefano Libelle);Sterby elindult egy országos E-Play club-turnéra, aminek mind a 10 állomásán teltház volt. 1998: március 18-án megjelent "E-Play Generation" néven az a válogatásalbum, aminek egyfelől producere, másfelől ötletadója, sőt az egyik előadója is volt. Az album anyagához 11 magyar lemezlovast kért fel saját felvételeik elkészítésére. A már egyszer bevált ötlete, és az album alapján szervezte meg a megjelenést követő E-Play Generation lemezbemutató turnét, ami 30 szórakozó helyen volt hallható.

1998. november 13-án egy egészen új fejezet kezdődött Sterbinszky életében. Megjelent az első mixlemeze, a "Hits From Club E-Play".Ezzel az albumával megalapozta a hírnevét és óriásit lépett a hazai DJ. -k szakmai előrehaladása érdekében. A média szerint ezzel a lemezzel született meg az első "sztár DJ." Magyarországon.

1999: a siófoki Flört diszkóban rendezett Playmate bulik rezidense; a FREEE magazin Év DJ-je díjának elnyerése

2000. november 10.: Sterbinszky első saját lemeze, a Discography

2000: Pesti Est „Ki az év DJ-je?” első helyezés

2001: Discography turné az ország tíz legnagyobb diszkójában

2001: jelölés a MAHASZ Arany Zsiráf díjára „Az év hazai dance albuma” kategóriában; az első külföldi megjelenések

2001. május 26.: a Discography klipjét bemutatják az MTV Europe Party Zone című musorában; Sterbinszky többször is fellép a New York-i magyarok rendezvényein

2001: CHECK Magazin „Ki az év DJ-je” első díj

2002: MAHASZ 2002-es Arany Zsiráf díjkiosztó gála, „Az év hazai dance albuma” (Gates of Mind)

2004: Hatalmas megtiszteltetés éri, Carl Cox személyesen hívja meg ibizai klubjába, a Space clubba. Természetesen elfogadja a meghívást, és fellép a világ egyik legismertebb diszkójában.

2006 június 1.: a VIVA COMET díjátadó gálán a DJ kategória győztese

Ferry Corsten

Ferry Corsten, művésznevén System F (Hollandia, Rotterdam, 1973. december 4. – ) holland Trance DJ és producer.

Pályafutása

Első kislemeze 1989-ben jelent meg[1]. Az első zenei listákra is felkerült dala "Don't be afraid" c. zene volt, melyet Moonman néven adott ki. 1997-ben Robert Smith-el megalapították a "Tsunami" nevű tánc zenei kiadót (korábban a "Positiva Records"-nál adta ki dalait). 2005-ben alapította meg saját kiadóját a "Flashover Recordings"-ot. Ferry Corsten számos díjat és aranylemez megjelenést tudhat magáénak, többek közt 2005-ben és 2007-ben megnyerte az év Legjobb Dance DJ-jének járó díjat, az Ibiza DJ Awardot. A trance-dance szcéna tekintélyes DJ-je és producere, aki néha System F néven is publikál, gyerekkora óta, számtalan válogatás és remix főszereplője. Leghíresebb számai: Fire, Rock Your Body Rock, Punk, Beautiful, L.E.F., Brain Box, Twice In The Blue Moon, Holding On, Radio Crash, Made Of Love. Ferry Corsten nevéhez fűződik a legendás, Ministry Of Sound kiadó "Trance Nation"[2] elnevezésű sorozat első öt válogatás lemeze. 2007 nyarán indította saját, hetente jelentkező, egy órás rádió műsorát a "Corsten's Countdown"[3]-t, amelyben, minden hónap utolsó adásában visszafele leadja a 12 legtöbb szavazatot kapott zenét, a dalokról és azok helyezéseiről a hallgatók döntenek. Több hírességnek is készített remixet: Duran Duran, Faithless, Moby, U2, The Killers. Többször is fellépett már Magyarországon: Budapesten a Szigeten, Siófokon, a Palace Discóban és a Balaton Soundon is. Jelenleg a hivatalos angol DJ MAG lemezlovas listán a 9.[4] helyet foglalja el.

Albumok (Szóló)

Ferr - Looking forward (1996)

Early Works & Remix Projects (2000) (válogatás)

System F - Out of the Blue (2001)

Ferry Corsten Feat. Gouryella, Moonman - The very best of Ferry Corsten (2002)

System F - Together (2003)

Ferry Corsten-Right of the way (2003)

System F/Gouryella - Best (2004) (válogatás)

System F/Gouryella - Best of System F (2005)(válogatás)

System F/Gouryella - Best of System F (2006)(válogatás)

Ferry Corsten - L.E.F. (2006)

Ferry Corsten - Twice in a blue moon (2008)

Ferry Corsten - Twice in a blue moon (Remix Edition) (2009)

Kislemezek (Szóló)

Moonman-Don't Be Afraid (Of The Power) (1996)

Freakyman-Discobug '97 (Got The Feeling Now) (1997)

Pulp Victim-Dreams Last For Long (1997)

Discodroids-Energy (1998) Albion-Air (1998)

Starparty-I'm in Love (1999)

Pulp Victim-The World 99 (1999)

Veracocha-Carte Blanch (1999)

Moonman-First Light (1999)

Moonman-Don't Be Afraid'99 (1999)

Gouryella-Gouryella (1999) System F-Out Of The Blue (1999)

Gouryella-Walhalla (1999)

System F-Cry (2000)

Gouryella-Tenshi (2000)

System F-Dance Valley Theme (2001)

System F Feat. Armin van Buuren-Exhale (2001)

System F Feat. Marc Almond-Soul On Soul (2001)

Gouryella-Tenshi (2001)

Ayumi Hamasaki-Whatever (2001)

Gouryella-Ligaya (2002)

Ferry Corsten-Punk (2002)

Ferry Corsten-Rock Your Body, Rock (2003)

Ferry Corsten-It's Time (2004)

Ferry Corsten-Everything Goes (2004)

Ferry Corsten-Fire (2005/2006)

Ferry Corsten-Watch Out (2006)

Ferry Corsten Feat. Guru-Junk (2006)

Ferry Corsten-Beautiful (2007)

Ferry Corsten-Made Of Love (2009)

Ferry Corsten-We Belong (2009)

Mixalbumok

1999 Live at Innercity

1999 Solar Serenades

1999 Trance Nation Volume One

1999 Trance Nation Volume Two

2000 Judge Jules' Judgements Sundays

2000 Oslo Central

2000 Trance Match

2000 Trance Nation Volume Three

2000 Trance Nation Volume Four

2000Tsunami One

2001 Live at Dance Valley 2001

2001 Global Trancemissions 01: Amsterdam

2001 Trance Nation Volume Five

2001 Trancedome 1

2002 Global Trancemissions 02: Ibiza

2002 Trance Nation Volume Six

2002 World Tour Tokyo

2003 Kontor Top Of The Clubs Vol. 18

2003 Mixed Live: Spundae Los Angeles

2003 World Tour Washington

2004 Dance Valley

2004 Mainstage

2004 Infinite Euphoria

2005 Creamfields 2005

2005 Passport: Kingdom of the Netherlands

2006 Exclusive Mix (Mixmag March

2006 Bonus CD)

2007 Dance Valley 2007

2007 Passport: United States of America

2008 Gatecrasher Sheffield - Ferry Corsten

2010 Once Upon A Night - Ferry Corsten

Blank és Jones hatodjára relaxál

A kölni Blank & Jones duó úgy tűnik megtalálta igazi hitvallását. Bár a trance (fogalmazzunk pontosabban: Viva Trance) színtéren szereztek nevet maguknak, manapság teljesen más stílusban alkotnak nagyot. Történetük - akkor még - mellékszála 2003-ban indult, amikor is 'Relax' címmel megjelentették első, kimondottan a lassabb zenékre (chill out, lo-fi, downtempo) a Gang Go Music gondozásában. Az album koncepciója és maguk a darabok annyira sikeresek voltak, hogy a fiúk a folytatás mellett tették le a voksukat. Az azóta történtek már történelemnek tekinthetők, a Relax pedig a közelmúltban immár a hatodik epizódjával okozott örömöt a stílus kedvelőinek.

A tematika most sem változott, az egyes diszk a komótosabb, hátradőlősebb, míg a kettes lemez a pattogósabb, partisabb verziókat gyűjti egy csokorba. Előbbiről csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni, a profizmus és a muzikalitás jelzők jutnak eszembe. Az egyik pillanatban vidám, majd morcos gitárfutamok jelentik a gerincét az anyagát, ehhez kellemes, de funk és synth pop elemek is felbukkannak. A vokalisták is szépen teljesítenek, bár a férfi hangok (Steve Kilbey, ABC) kicsit szokatlanak a fülemnek, de többször nekifutva ők is tudnak hangulati pluszt hozzáadni a zenékhez. Nem is igazán tudok kiemelni egyetlen darabot sem, viszont a záró tételt mindenképp megemlíteném, ami egy bohókás alig három perces francia sanzon lo-fi bőrbe bújtatva (Berry bájos hangjával felvértezve).

A kettes lemezre áttérve az előzőleg már megismert (és néhány teljesen új) muzsikák house adaptációit élvezhetjük. És szó szerint élvezhetjük, mert itt sem agyament szögelés megy. Egyszer a tribal elemek adják a lüktetést, másik alkalommal a funky-val átítatott elektropop igényesebb válfaja üti fel a fejét. Innen se ragadok ki egyetlen emelkedett pillanatot sem, ezt mindenképp egyben kell meghallgatni. Örülök, hogy Piet és Jaspa ennyire rácsavarodott a lazább style-ra, azt hiszem így vált belőlük igazi zenész. A lemez kitűnő hangulatfokozó összebújáshoz, nyáresti romantikázáshoz és a Balatonra menet a családdal közös autókázáshoz is.

Blank & Jones - Relax Edition Six

Label: Soundcolours

Katalógus szám: SC0124

Ország: Németország

Megjelent: 2011. június 16

Stílus: Lo-fi, Chill Out, Deep House

Producer: Pet Bank, Jaspa Jones

Cd 1 - Sun 1. Souvenir (4:28)

2. Only Your Love (With Steve Kilbe

4. Love Conquers All (With ABC) (Summer Breeze Mix) (5:28)

5. Nighttime Lovers (6:09)

6. Pura Vida (With Jason Caesar) (3:36)

7. Sundazed (5:16)

8. Miracle Man (With Cathy Battistessa) (Beached) (5:36)

9. Simple Life (With Laid Back) (9:41)

10. From N’ney With Love (Extended) (5:30)

11. Cruel Love (With Katja Werker) (4:51)

12. Coming Home (4:43)

13. Comment Te Dire Adieu (With Berry) (2:47)

Cd 2- Moon

1. Love Conquers All (With ABC) (Beach Bar Mix) (6:00)

2. Feel Good (6:27)

3. Summergroove (6:05)

4. Future (4:33)

5. Island Life (5:52)

6. Heartbeat (Poolside Mix) (6:56)

7. Pura Vida (With Jason Caesar) (Beach House Mix) (4:56)

8. Urban Funk (7:28)

9. This Feeling (5:44)

10. Miracle Man (With Cathy Battistessa) (Afterlife Mix) (4:45)

11. Choose Disco (6:34)

Armin van Buuren

Armin van Buuren (Leiden, 1976. december 25. –) trance zenei producer és lemezlovas. Hetente jelentkező, trance rádió műsort vezet, melynek címe: A State of Trance. 2007 és 2010 között sorozatban négyszer az elektronikus zenei orientáltságú DJ Mag brit magazin Top 100 lemezlovas szavazásán a legtöbb voksot kapta.

Pályafutása

Armin Hollandiában, Leiden városában született, de Koudekerk aan den Rijnben nőtt fel.

Armin szenvedélyének, a zenének már fiatal korában átadta magát. Minden pénzét lemezekre költötte. 10 éves volt, amikor édesanyja szert tett egy számítógépre. „Kölyökként írogattam a saját Basic programjaimat, a technikáját akkor tanultam meg”. A következő állomás a barátainak készített kazetták voltak, amiket egy olcsó magnó-felszereléssel csinált meg. Mixelni is ezen kezdett el tanulni, amikor felfedezte, hogy a nagybátyja a számítógépén különböző szekvenciákkal kísérletezik. „Csodáltam, amit csinált, attól a pillanattól fogva a zeneírás rabjává váltam”.

A 90-es évek elején ugyan Armin még fiatal volt ahhoz, hogy klubokba járjon, de tudta, hogy mi szól odabent. Hiszen Hollandiában akkor már a rádiók is játszották a dance slágereket. „Azonnal beleszerettem a műfajba – ebbe a lázadó hangzásba, ami olyannyira különbözött a 80-as évek 'gyönyörű' dalaitól”. Azt mondja, hogy leginkább az elektronikus zenei úttörő Jean Michel Jarre (aki bámulatos vizuális effektjeiről és az új utat mutató szintetizátor hangzásról lett ismert) volt rá hatással, ugyanúgy mint Ben Liebrand holland producer, aki később segítette őt a mixelésben és az alkotásban is. Armin hamarosan kitört: a következetes kiállásokkal megírt számai a világon mindenütt megjelenő válogatások díszei lettek. Ráadásul a dj-meghívások is szép számmal gyülekeztek. Annak ellenére, hogy zenei pályája már ilyen fiatalon elkezdődött, Armin úgy gondolta, hogy bölcs dolog lenne valami mást is csinálni arra az esetre, ha a dj-skedés nem jönne össze. Ezért jogot kezdett tanulni. Tulajdonképpen még állásajánlatot is kapott egy joggal foglalkozó cégtől, de azt válaszolta, hogy ez nem igazán az ő területe, habár elismerte, hogy jól néz ki öltönyben…

Elkerülhetetlen volt, hogy tanulmányai utolsó éve hosszúra nyúljon. Óráit csak zsonglőr mutatványok árán tudta összeegyeztetni egyre mozgalmasabbá váló napjaival. Ismertsége egy meteor sebességével szárnyalt a magasba: sikeres produkcióival és remixeivel, illetve a boldog partiarcok ezreivel zsúfolt klubok zsongásával hétvégéről hétvégére. Három év kellett, hogy lediplomázzon, de a rá jellemző kitartással végül is befejezte.

Armin élesre csiszolt hangzása debütáló albumán, a "76" [1]-on hallható, amiért a tekintélyes Dancestar Award-on a ”legjobb új művész album„ díjra jelölték 2004-ben.[2] A 2005 végén kiadott "Shivers"[3] című albummal dalszerzőként is bizonyított, majd 2006-ban kiadott egy Best Of-ot, mely a "Ten Years"[4] címet kapta, melyen olyan dalok találhatóak, mint a Who is watching, a Blue fear, vagy épp a Burned with desire, melyek nagyon jól lefogják Armin ízlés-dallamvilágát. Egyenes, ám különlegesen lüktető Club-os hangzás, lágy vokállal és visszhanggal, mindezt "zúzós" kiállásokkal és groove-okkal megspékelve.

A holland DJ/producer 2007-ben megkapta a világ legjobb DJ-jének járó elismerést[6] a szakma Oscarjának számító DJ Mag Top 100 DJ díjkiosztón, Londonban. A több, mint 350 000 szavazó véleménye azt mutatja, hogy albumai, mixlemezei, 2001 óta hallható rádióműsora A State of Trance (melyet több, mint 40 rádió sugároz hétről hétre a világ minden pontján) az évtized vége felé közeledve az elektronikus tánczene egyes számú figurájává tették őt. Ugyan a trance tette őt naggyá, mégsem érzi, hogy a műfaj fogságában vergődne.[2] "Az emelte ki a trance-t a többi műfaj közül, hogy képes magába olvasztani elektrót, minimalt, bármit... Egy rakás meghatározás létezik a trance-re, de számomra ez továbbra is csak dallamos elektronikus zene marad, ami lehet bármi a progresszívtól a technóig. A lényeg, hogy ne légy a saját stílusod rabja, ne korlátozd a kreativitásod!" - nyilatkozta. És ez a hitvallás süt minden produkciójából, ennek köszönheti, hogy legutóbbi 12 megjelenése egytől egyig a holland TOP 40-ben végezte, hogy az Armin Only néven futó megapartijain, pedig rendre több mint 10.000 rajongó gyűlik össze. A State of Trance[7] című rádióműsorát, hetente csütörtökön, pedig több mint 10 millióan[8] hallgatják világszerte.

2008 tavaszán adta ki 3. stúdió albumát, melyet "Imagine"[9] névre keresztelt, amelyen olyan énekesnők vokáloznak, mint Sharon den Adel, Jennifer Rene, vagy éppen Audrey Gallagher. Az album, megjelenését követően, egyből a holland lemezeladási lista 1. helyén nyitott. Érdekesség, hogy az album 2. kislemezének a Sharon den Adel-el közösen készített dalnak az "In and out of love" videoklipjét a YouTube-on a mai napig több mint 80 millió ember látta.[10] Armin van Buuren-t, 2007-hez hasonlóan, 2008-ban is megszavazták a világ legjobb DJ-jének[11], a brit DJ Mag magazin Top 100 DJ szavazásán.

2009 elején jelentette meg Armin van Buuren 3. nagylemezének az "Imagine"-nek dalait átértelmezve, más DJ-k, producerek újra hangolásában, az album 2 CD-t foglal magában, melynek címe: "Imagine: The Remixes"[12]. Az remixeket olyan elismert DJ-k, producerek készítették, mint Jonh O'Callaghan, Myon & Shane 54, Cosmic Gate, Richard Durand, vagy épp Sean Tyas. Armin van Buuren 2009 őszén is az internetről beérkező szavazatok alapján megkapta a világ legjobb DJ-jének[13] járó címet, a brit DJ Mag magazin Top 100 DJ szavazásán. Az év végén készített remixet BT és Jes közös dalához[14], valamint Cerf, Mitiska & Jaren kollaborációjához[15], mely remixből klip is készült[16].

2010 folyamán készített remixet a Faithless-nek[17] és Dido-nak[18]. 2010 szeptember 10.-én jelent meg Armin van Buuren 4. stúdiólemeze a "Mirage"[19], melyen saját szerzemények mellett olyan előadókkal készített közös zenéket, mint például Sophie Ellis-Bextor, Nadia Ali, vagy épp Ana Criado. Érdekesség, hogy Ferry Corsten-el kilenc év után újra közös dalt készítettek a "Mirage" című lemezre. A stúdió lemez "bemutatójának" Armin van Buuren, a szeptember 9.-ei rádióműsorának A State of Trance-nek a 473.-ik[20] epizódját használta fel, a műsor keretében volt hallható a duigsburgi Love Parade-ön történt tragédiára[21] emlékező dal, melyet Armin van Buuren, Paul van Dyk-al és Paul Oakenfold-al közösen jegyez[22]. Armin van Buuren 2010 október végén is a világhálóról beérkező szavazatok alapján megkapta a világ legjobb DJ-jének[23] járó címet, a brit DJ Mag magazin Top 100 DJ szavazásán

Magánélete

Armin van Buuren 10 év párkapcsolat után vette feleségül Erika van Thielt. Az esküvő 2009. szeptember 17.-én történt, másnap pedig templomban is kimondták a boldogító igent Wassenaar városban. A lánykérésre az ausztráliai Sydney-ben található Operaházban került sor.[24] Az egyik interjúban, akkor ezt nyilatkozta Armin: "Tudom, hogy ez sokat jelent neki, és a családjának"

Albumok (Szóló)

2003 76

2005 Shivers

2006 10 Years (válogatás)

2008 Imagine

2009 Imagine: The Remixes

2010 Mirage

Kislemezek (Szóló)

1996 Check Out Your Mind

1996 Push

1997 Blue Fear

1999 Communication

2000 Eternity

2000 Wonder Where You Are? / Wonder?

2001 Exhale

2001 The Sound Of Goodbye

2002 Sunburn (Walk Through The Fire)

2002 Yet Another Day (km. Ray Wilson)

2002 Burned With Desire (km. Justine Suissa)

2005 Shivers / Birth Of An Angel

2005 Shivers / Serenity

2005 Who Is Watching (km. Nadia Ali)

2006 Love You More (km. Racoon)

2007 Rush Hour

2007 This World is watching me (km. Rank 1 & Kush)

2008 If You Should Go (km. Susana)

2008 Going Wrong (km. Dj Shah & Chris Jones)

2008 In And Out Of Love (km. Sharon den Adel)

2009 Unforgivable (km. Jaren)

2009 Fine Without You (km. Jennifer Rene)

2009 Never Say Never (km. Jacqueline Govaert)

2009 Broken Tonight (km. Van Velzen)

2010 Full focus

2010 Not giving up on love (km. Sophie Ellis-Bextor)

2010 Remember Love (km. Paul Oakenfold & Paul van Dyk)

Mixalbumok

2003 Universal Religion: Chapter One

2004 A State of Trance 2004

2004 Universal Religion 2004: Live from Armada at Ibiza

2005 A State of Trance 2005

2005 A State of Trance Year Mix 2005

2006 A State of Trance 2006

2006 A State of Trance Year Mix 2006

2007 A State of Trance 2007

2007 Universal Religion 2007: Live from Armada at Ibiza

2007 A State of Trance Year Mix 2007

2008 A State of Trance 2008

2008 A State of Trance Year Mix 2008

2009 A State of Trance 2009

2009 A State of Trance Year Mix 2009

2009 Universal Religion Chapter 4

2010 A State of Trance 2010

2010 A State of Trance Year Mix 2010

2011 A State of Trance 2011

Paul van Dyk

Matthias Paul, vagy ismertebb nevén Paul van Dyk (1971. december 16.) Grammy-díjra jelölt trance és techno zenei producer és DJ. Paul Németországban, Brandenburg városában született. 2005[1]-ben és 2006[2]-ban, a brit, elektronikus zenei orientáltságú, DJ Mag magazin Top 100 Dj szavazásán az év lemezlovasának választották, és már 1998 óta folyamatosan a legjobb 10 Dj közé sorolják[3]. 2007 óta több mint 3 millió lemeze talált gazdára[4]. A többi világhírű DJ-hez hasonlóan ő is készít saját rádióműsort, VONYC SESSIONS[5] névvel, mely a világ számos rádiójában hallható.

Zenei korszakának kezdete

Paul Van Dyk Kelet-Berlinben nőtt fel, édesanyja egyedüli szülőként nevelte, miután apja 4 éves korában elhagyta őket.[6] Míg itt élt, rádiós szakemberként és asztalos gyakornokként dolgozott [7]. A rádiónál hangolta finomra a zenei érzékét. Mivel a berlini fal zárkózottságában olyan helyen élt akkoriban, ahol nem léteztek lemezboltok, ezért a nyugat-berlini és ezen túli rádiók zenéit, és az országba beszivárgó mix felvételeket másolgatta osztálytársai számára.[8] Röviddel a berlini fal leomlását követően édesanyjával együtt Hamburgba költöztek a nagybácsikájához, de 1990-ben Paul visszament Berlinbe. Első fellépésére 1991 márciusáig kellett várnia, amikor a Tresor nevezetű szórakozóhelyen játszott.[9] Ezt számos egyéb fellépés is követte, és rövidesen esélyt kapott arra, hogy megmutathassa tehetségét Jurgen Kramer híres Dubmission partiján a Turbine klubban, a népszerű rezidens Dj Kid Paul mellett.

Albumok (Szóló)

1994: "45 RPM"

1996: "Seven Ways"

2000: "Out There and Back"

2003: "Reflections"

2003: "Global"

2007: "In Between"

2008: "Hands on in Between (The Remixes)"

2009: "Volume (Best Of)"

Kislemezek

1998: For an angel

1999: Another way/Avenue

2000: Tell me why/The riddle

2000: We are alive

2003: Nothin but you

2003: Time of our lives/Connected

2004: Crush

2005: The other side

2007: White lies

2008: Let go

2009: For an angel 2009

2009: Home

2009: We are one

Díjak

1999 DJ Mag Zene készítő[10]

1999 Legjobb Nemzetközi DJ

1999 Legjobb Nemzetközi Díj

1999 Az év embere (Mixmag)

1999 A Trance Nation vezetője

2003 Legjobb európai DJ (Miami Winter Music Conference 2003)

2003 a második legjobb trance zeneszám Paul Van Dyk - Nothing But You

2004 "Amerikai kedvenc DJ-je"

2004 Legjobb Nemzetközi Dj

2004 Legjobb rendezvény

2004 Legjobb TV reklám betétdal (Motorola)

2004 Mexikói Oscar a "Zurdo" c. film zenéjéért

2004 "Legjobb zeneszerkesztő" (DJ Magazine)

2004 "Nagy győzelem a Dancestar Awards-on"

2005 WMC 2005 Legjobb House, Progressive/Trance zeneszám: "Nothing but You" (Paul Van Dyk)

2005 WMC 2005 Legjobb Nemzetközi DJ

2005 "Amerika kedvenc DJ-je"

2005 Legjobb Dj a Dance/Elektronikus nagylemez kategóriában a "Reflections" c. albumáért

2005 the International Dance Music Award (IDMA) for Best Euro DJ.

2005 DJ Mag No 1 DJ

2005 Legjobb producer (Trance Awards)

2005 Legjobb Global DJ (Trance Awards)

2006 Legjobb Global DJ (Miami Winter Music Conference 2006)

2006 Legjobb kiadó "VANDIT"

2006 Legjobb producer (Miami Winter Music Conference 2006)

2006 Legjobb Global DJ, Best NuNRG/Euro Track

2006 DJ Mag No 1 DJ

2006 Legjobb Global DJ Trance Awards

2006 Legjobb producer

2006 Legjobb mixlemez "The Politics of Dancing 2"

2006 Cross Of Merit From The City Of Berlin

2006 Best HI NRG / Euro Track for "The Other Side" (Miami Winter Music Conference 2006)

2006 B.Z. - Kulturpreis 2006

2007 Legjobb Ortofon Európai DJ (Miami Winter Music Conference 2007)

2007 Legjobb Dj (Trance Awards)

2007 Legjobb producer (Trance Awards)

2007 Legjobb kiadó Vandit (Trance Awards)

2007 Második legjobb Remixer (Trance Awards)

2007 Harmadik legjobb élő fellépés (Trance Awards)

2007 Második legjobb rezidens Dj (Trance Awards)

2007 Legjobb "Club éjszaka" CREAM, Ibiza (Trance Awards)

2007 Legjobb nagylemez In Between (Trance Awards)

2007 3.-ik legjobb rádio show a VONYC SESSIONS Trance Awards

2007 5.-ik legjobb honlap (Trance Awards) Paul 6 órás szettje a "Gatecrasher" kapta a második legtöbb szavazatot, ezzel elnyerte a "második legjobb club éjszaka" címet Legjobb Nemzetközi DJ Musik Berlin, Zürich, Amsterdam, Londres, Paris, Milan, New-York, Mexico, Singapore

2008 Legjobb Nemzetközi Dj (The Ministry Of Sound)

2008 Legjobb Nemzetközi Producer (The Ministry Of Sound)

2008 Megosztott Grammy díj a "Sötét lovag" c. mozifilm zenéjéért, mely elnyerte a legjobb album címet

2009 Legjobb Nemzetközi DJ (The Ministry Of Sound)

2009 Legjobb Nemzetközi Producer (The Ministry Of Sound)

2009 Legjobb zeneszám "Home"(Paul Van Dyk Club Mix) (Ministry Of Sound)

2009 Legjobb Nemzetközi Dj Paul Van Dyk (a Raveline

2009-es szavazása alapján)

2009 Legjobb nagylemez

2009-ben "VOLUME" (a Raveline

2009-es szavazása alapján)

2009 Legjobb Nemzeti Trance kiadó "VANDIT a Records" (a Raveline 2009-es szavazása alapján)

2010 Legjobb tartalmú Dj Mix "VONYC Sessions 09" (IDMA)

Above & Beyond – Group Therapy

Van egy zenekar, akik nem ontják magukból az albumokat, folyamatos kemény munkájukkal azonban elérték, hogy mára Anglia legnagyobb elektronikus zenei szereplőjévé váljanak: több saját kiadó menedzselése, 30 milliós hallgatottságú rádióműsor elkészítése, tehetségek felkutatása után végre itt a Group Therapy, az Above & Beyond új albuma – 2006 óta először.

Érzelmekkel és világszemlélettel a csúcsra

A trance igencsak mostohastílusnak számít ma Magyarországon, ám az egész világot megmozgató ereje miatt mi mégsem fogunk csak úgy elsétálni mellette. Voltak stadionokat megtöltő DJ-k, akik a stílust kiforgatva, a legjavát lefejve értek el masszív sikereket, ugyanakkor óriási gyűlöletet is kiváltva a trance-t kevésbé ismerők körében. A stílus általánosítva lett, miközben a háttérben a valódi értékeket képviselő DJ-k és producerek emelkedtek fel.

Ennek az új generációnak a legjelentősebb csapata az 1999-ben alakult Above & Beyond, akik sokkal többet tesznek hozzá a trance világához, mint amennyit profitálnak belőle. Tony McGuiness, Jono Grant és Paavo Siljamäki az ezredforduló végén találtak egymásra Anglia szívében. Míg a sokkal idősebb (42 éves) Tony korábban a Warner Music marketing igazgatója volt, addig a két egyetemista “ifjonc” Jono (31 éves) és Paavo (34 éves) a Westminster Egyetemen voltak jóbarátok. Tony hozta a zeneiparban szerzett óriási rutinját, míg a diákok a producerkedésben megtalált hatalmas lelkesedést, a nagy összeismerkedés és a közös elektronikus zenei iránti szeretet eredményeképp pedig előbb megalapították az Anjunabeats kiadót, később pedig az Above & Beyond formációt.

A kiadó megalapítása és az ezzel kapcsolatos munkák kötötték le inkább a srácok idejét, az Above & Beyond, mint együttes csak egy remixfelkérés (Chakra – Home) miatt jött létre hirtelen. Próbálkoztak a producerkedéssel a későbbiekben is, de a háttérmunka és az egyre szaporodó DJ-fellépések lekötötték az idejüket és erejüket, azonban sosem látott hirtelenséggel növekedett a népszerűségük. 2004-ben – bár még mindig nem készítettek saját albumot – már rendszeres visszajárók voltak a Godskitchen, a Gatecrasher és a Cream estjein, minek hatására Pete Tong nekik adta a heti 2-órás Essential Mix-et. A BBC Radio1-on lement mix után Pete Tong csak ennyit mondott róluk: “the UK’s new trance superstars”.

Ami a saját produkciókat illeti

Aztán 2006-ban végre megjelent debütáló nagylemezük a Tri-State, és az olyan mára klasszikussá vált klubhimnuszok, mint a Can’t Sleep vagy az ambient-trance csoda Good For Me bebizonyította, hogy a dalírásban is képesek kiemelkedőt alkotni. Két évvel később aztán újra albumírása adták a fejüket, ám stílusuk kissé eltért a Tri-State-től, és amúgy sem szerették volna elkoptatni az Above & Beyond nevet, ezért az OceansLab alias alatt jelent meg a Sirens Of The Sea című nagylemez. Az A&B zenékben megszokott vokalista, Zoe Johnston helyét Justine Suissa vette át, akinek az énekhangja jobban passzolt a klubokba készült ütemekhez. Ezen az albumon található a srácok legnépszerűbb zenéje is, az On A Good Day is, amihez ugyanakkor mindenképp hozzá kell tennem, hogy a népszerűségét két magyar producernek, a Myon & Shane 54 párosnak köszönheti, akik hetedik érzékkel gyúrták össze a dal énekét Gareth Emery “Metropolis” című zenéjével. A white label mash-up-ból végül hivatalos zene lett, ronggyá játszott videóklippel. Nálunk pedig 2009 legjobb trance zenéje.

Végül pár beszédes szám a srácokról: - 780.000: ez a hivatalos látogatószáma annak a szabadtéri brazil szilveszteri bulinak 2007-ben, ahol az Above & Beyond volt a fellépő; - 30.000.000: ennyien hallgatják hetente világszerte a Trance Around The World című rádióműsorukat több mint 35 országban; - 90 perc: ennyi idő alatt fogyott el az összes jegy a Hollywood Palladium-beli fellépésükre.

Csoportterápia

Év elején végre beharangozták a srácok legújabb albumuk, a Group Therapy érkezését, és azt is, hogy ismét az Above & Beyond név alatt készül a lemez. Amiből már tudhattuk, hogy kevésbé lesz táncparkettre termett az album, sokkal inkább otthoni hallgatásra vagy utazásra javallott, érzelmekkel és igazi mondanivalóval dúsított művészi munka. Ehhez képest februárban megjelent az album előfutára és húzódala is egyben, a Sun & Moon, és bár az érzelemvilág a régi Tri-State albumot idézi, az alapok sokkal inkább követik az aktuális klub-trendeket. Na, ebből se sok derült ki az albumot illetően, így maradt a találgatás és a várakozás. Aztán júniusban végre a lejátszóba került a lemez, és mint egy újkori megvilágosodás, úgy nyert értelmet minden addigi spekuláció: a Group Therapy nem egy csokorgyűjtemény a legújabb zenékből, hanem egy komplett elektronikus zenei előadás.

A főszerepet egy fiú (Richard Bedford) és egy lány (Zoe Johnston – újra) játsza, akik végig egymást felváltva szerepelve mutatják be magukat és a sztorit, az album végére mégis egy egésznek érezzük azt, annak ellenére, hogy közösen sosem énekelnek. A rendező és a producer természetesen Tony, Jono és Paavo, akik intro-t (Filmic), csodálatos átvezető képeket (Sun In Your Eyes), idegen tájakon való kalandozást (Prelude), végül pedig lezárást (Eternal) adnak a 15 epizódos történetnek.

A lány és a fiú mindennapi vívódásaikat, álmaikat, gyötrelmeiket és érzéseiket osztják meg velünk. Mivel pár zenét leszámítva mindegyik epizódban szerepet kapnak, így az állandó vokál miatt elkerülhetetlen a kommerszebb hangzásvilág, amivel ugyan kitágulnak a művészi kibontakozás határai, a jól megszokott klub trance-től azonban egyre messzebb kerülünk. Ez az az áldozat, amit az Above & Beyond meghozott annak érdekében, hogy a színházi előadás terítékre kerülhessen, a Group Therapy így viszont csak ritkán táncolható. Elkezdtek és befejeztek egy művet, ami ilyen lett, ez is az Above & Beyond, és hogy a szakma mit kezd ezzel az alapanyaggal, majd csak később derül ki. Az Anjunabeats és Anjunadeep nagy családjában ugyanis eszméletlenül tehetséges fiatal producerek (Super8 & Tab, Arty, Mat Zo, Daniel Kandi, Sunny Lax stb.) várakoznak, hogy igazi klubzenéket varázsoljanak az egyes album-zenékből, és afelől ne legyen kétségünk, hogy 2-3 hónap múlva meg is fog jelenni a remix-album. Művésziesség a tánczene kárára A Group Therapy egy nagyszerű lemez. Mégsem lehet még csak egy napon sem említeni egy Above & Beyond fellépéssel, vagy akár csak egy résszel a heti podcast Trance Around The World-ből. Ez egy különálló, speciális fejezet a srácok karrierjében, ahol kipróbálták magukat egy más környezetben, egy képzeletbeli színház színpadán, ahol a közönség nem (csak) a TranceFamily, hanem egy sokkal nagyobb tömeg. Amit csináltak, az remekmű, de hogy igazi klasszikusok maradnak-e, majd csak a remixeken fog múlni. Tavaly ugyanez Armin van Buuren-nek nem jött be a Mirage-zsal, most azért szebb jövőt jósolunk nekik.

Armin van Buuren

Mirage [Armada Music]

Óriási nyomás nehezedik szegény Armin-ra az utóbbi években. Szerencsétlen flótást évről-évre megválasztják a világ legjobbjának a hírhedt DJmag TOP100-ban, és ezt a sztárságot (mit sztárság, királyság ez már!) valahogy mégis kezelni kell, hogy csinálhassa továbbra is azt, amit szeret, és ne legyen egy olyan ótvar kurva, mint ez a Guetta gyerek. Van még rajta másféle nyomás is, amit saját magának köszönhet azzal, hogy a 2008-ban megjelent Imagine cimű nagylemezét hihetetlenül eltalálta. Belegondolni is szörnyű, hogy miképp éli meg, hogy csak 24 órából áll egy nap. A naptárjában a hétköznapok is foglaltak fél évre előre; hetente 2 órás rádióműsort vezet (valószínűleg a repülőn keverget Tokyo és Ibiza között); producerként sem áll le soha, Gaia néven például igen jó zenéket rittyent össze napok alatt. Szóval rájár a rúd a rendesen, és akkor itt van még ez a negyedik szerzői album is..

Az album, aminek a címe Mirage, és mint olyan (olyan=trance album), semmit sem jelent a címe, úgyhogy ezen lépjünk is túl. Az album koncepciója igyekszik követni a két éve jól bevált Imagine útját, a lágyabb tört ütemek (This Light Between Us) menetrend szerint érkeznek, mint ahogy a celeb énekessel felvett slágeres pop-dalok (Not Giving Up On Love feat. Sophie Ellis Bextor) is. A bajok ott kezdődnek, hogy a legtöbb esetben itt már tényleg pop dalokról beszélünk. Amíg az Imagine-en csak elvétve voltak rádióbarát zenék (Going Wrong, In and Out of Love), addig a Mirage-on elvétve találunk igazi dinamikus, klubokban is működő trance darabot. Kutakodva sem találunk olyan hibátlan trance számokat, mint amilyen a Face to face vagy az Unforgivable (hogy vokálosat is említsek) volt. Persze azért ebben az egyvelegben is találunk gyöngyszemeket, csak azok a fránya elvárások meg előítéletek.. Az első igazán jól megkomponált darabra az 5. trackhez kell lépkednünk (I Don’t Own You), majd egyből utána megkapjuk a Mirage előhírnökét, a kissé feszes tempót diktáló Full Focus-t. Az énekkel felütött számok közül a Take A Moment (feat. Winter Kills) és a Down To Love (feat. Ana Criado) emelkedik ki, legfőképp azért, mert nem akar egyik sem a tévében szerepelni. A végére azért még érkezik némi kárpótlás: az Orbion-ban megtalálható minden, ami Armin van Buuren, a Minack pedig a másik gigásszal, Ferry Corstennel készült, szóval egy elég hatásvadász klubzúzda, de nem rossz. Pont, mint maga az album.

Gareth Emery

Northern Lights

[Garuda]

És eljő az album, melyet az egész trance szakma (és nem csak az) remegve vár már hónapok óta. Nem hiába, hiszen Gareth Emery igen magasra tette a lécet saját magának. Tipikusan az a fajta producer, aki minőséget nem áldozza fel a mennyiség javára. Amit viszont kiad a kezei közül, mind büntetően jók, kivétel nélkül. Kétség kívül trance az, amit csinál, de azt a house-osabb, progressive-ebb fajtát, amit többen befogadnak. Mind a Metropolis, mind az Exposure uralták a tavalyi évet (és még bőven hallani őket idén is), de az idén megjelent Global is óriási kedvenc lett. Nyáron végül eltűnt egy kis időre, és bár nem erőssége a nyilvánosság, annyit azért kiszivárogtatott, hogy ősszel jön a várva várt debütáló album.

Az album megjelenése, a köré épített promó és hadjárat a legprofibb forgatókönyvet követte. Eleinte Gareth csak egyre többet beszélt róla, majd kijött a megszokott nulladik kislemez (Sanctuary feat. Lucy Saunders), ami eléggé fülbemászó ahhoz, hogy nagyon sok emberhez eljusson (főleg persze a szélesebb tömeghez). Ezt hivatott szolgálni továbbá a hivatalos videoklip is, mely a célját hibátlanul teljesíti azóta is. További promókat nem volt hajlandó még a legnagyobbaknak sem adni, míg végül beadta a derekát, és a megjelenés hetében kiszúrta az Above & Beyond szemét (akarom mondani szemeit, hiszen 3-an vannak) két track-kel, hogy publikálják (már ha akarják) a Trance Around The World-ben. Nos, az egyik, egy bizonyos Citadel azonnal a hét legjobb zenéje lett, és nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, a Northern Lights legsúlyosabb zenéjéről van szó. Tökéletes marketing munka, ami után elvonási tüneteket produkált az album felkutatása. Ja, és hogy milyen is lett az album? Nem kell mondanom, hibátlan, elejétől a végéig. Tökéletes az album íve is: az első szakaszban inkább a house ütemek, lágyabb témák uralkodnak, enyhe trance beütéssel. Az első vérbeli trance-re az 5. zenéig kell várnunk (persze nem unalmas a várakozás), majd egymás után megkapjuk a slágeresebb, énekes darabokat, köztük a már korábban említett Sancturay-t is, egy remek album verzióban. Nem mehetek el szó nélkül a Full Tilt mellett, mely épp a kedvenc a cikk írásának pillanatában (napról napra változik), és ami azt csinál veled, amit akar, nem tudsz neki megálljt parancsolni. A végére aztán jönnek a klasszikus “big room” trance-ek, melyek közül néhány ismét biztosan ott lesz az év végi elszámoláskor, a Citadel szinte egész biztos. Az album pedig szintén a legjobbak között.

Deniz Kurtel – Music Watching Over Me

Túlzás lenne azt állítani, hogy a 2011-es év a női producerekről és DJ-kről szólna, azért azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy újra felrajzolták magukat erre a képzeletbeli térképre. Ennek az újonnan alakult csajos klubnak egyik vip tagja Deniz Kurtel is, aki egy vérbeli művész-arc, és debütáló lemezével e-zenei hozzáértését is igazolja.

Egyáltalán nem csodálkoznánk azon, ha kiderülne, Deniz a Ikrek jegy szülöttje. Kettőssége már tinédzser korában kialakult. A Törökországban született lány rengeteget köszönhet anyukájának, akitől a művészi vénáját örökölte. Később azonban, amikor belépett második lakóhelyére Amerikába, a tanulmányai alatt kiemelt figyelmet fordított arra is, hogy a zenei ösztöneit is kielégítse. Az iskola mellett intenzív zongoraórákat vett, a brooklyn-i undergorund pedig egyértelművé tette számára, hogy a zenei stílusok közül melyik választja őt.

Sosem hagyta azonban, hogy egyik énje a másik fölé kerekedjen, ezért gyakran fordít hátat New Yorknak, hogy hazautazzon szülővárosába, a törökországi Izmir-be a rokonsághoz. És amíg a szülőházból örökölt művészi rajongását számítógép vezérelte LED-világítású modern-art kompozíciókban éli ki, addig zenei tehetségét és elkötelezettségét a terjedelmes Wolf + Lamb családban (Nicolas Jaar, Soul Clap, a Wolf + Lamb srácok) kamatoztatja. Párt is innen választott magának Gadi Mizrahi, a Wolf + Lamb egyik felének személyében, debütáló nagylemezét azonban mégsem náluk (Wolf + Lamb Music), hanem a Damian Lazarus vezette Crosstown Rebelsnél jelentette meg. Hogy emiatt volt-e otthon egy kis családi mosolyszünet, azt nem tudjuk biztosan, de a Crosstown tuti választásnak tűnik napjainkban, amikor a house újra a csúcson üldögél.

Egekbe szökött elvárásaink nem nagyon lehettek a Music Watching Over Me című debütáló lemezzel kapcsolatban, hiszen Deniz Kurtel neve pár hónappal ezelőtt még csak ismerős sem volt (tán még fiúnak is hihettük volna megtévesztő keresztneve miatt), és az album előtti megjelenésekkel sem voltunk elárasztva. Mindössze két single jelent meg tőle korábban, ami az albumra is rákerült (Yeah, My Ass), valamint még 2009-ben egy EP a Wolf + Lamb-nél, rajta három feledhető zenével (Whisper, Stop Trying, Fall) – ez leginkább csak arra volt jó, hogy neve nyomtatásba kerüljön havi magazinok egy-mondatos “futottak még” kritikáiban. Nem úgy, mint a N/A feat. Rosina számra (Fables & Fairytales) készült remixe amelyre már nem csak a közvetlen környezetéből kapták fel a fejüket a srácok.

Az egy évvel korábban megjelent Yeah azért nagyjából már meghatározta azt a vonalat, amit Deniz is magáénak érez: a bizonytalan two-stepes kalimpálást – amit a Whisper EP-n hallhattunk – már felváltja az erőteljes 4/4, megjelennek a betonkeménységű mélyek, és ami a legfontosabb, hogy finom vokálokkal tűzdeli meg a produktumot, ami így már a techno és a house mérlegét utóbbi felé billenti. Apropó vokál: Deniz művészi lelkét elnézve nem is csodálkozunk azon, hogy eredetileg ő maga szerette volna felénekelni az összes ének-betétet, de egóját szerencsére elnyomta jó hallása, és úgy döntött, hogy profi énekesek egy egész garmadáját vonultatja fel az albumon.

Talán ennek a döntésnek is köszönhető, hogy az albummal egy időben megjelenő vezető single, a The L World (Feat. Jada) hamar klubsláger lett, és ha így folytatja menetelését (Pete Tong legújabb válogatásán második helyen szerepelteti), akkor a nyári fesztiválok egyik himnusza is lehet. Bár kimondatlanul is ez “A Sláger” a lemezről, még ebben is tetten érhető Deniz azon profizmusa, ahogy egy-egy zenét tudatosan felépít. A vokállal, mint fő motívummal nem vár a zene csúcspontjáig, hanem már a kezdetekkor behúzza, míg a többi halványabb elemet szépen csendben, sokszor teljesen váratlanul, már-már ütemtelenül adja alá. Mégis, ez a kuszaság és kiszámíthatatlanság teszi szerethetővé a munkáit.

Ez a kiszámíthatatlanság azonban nem csak egy zenén belül, hanem az album egészében is megfigyelhető. Nem egy hirtelen felkapott trendet lovagolt meg és vitte végig egy lemezen, hanem minden hype-tól független zenéket készített. A címadó track (Music Watcing Over Me) például egy nosztalgikus, a ’90-es évek amerikai house világát tárja elénk, de Best Of (Feat. Mykle Anthony) sem jár túlságosan messze ettől a korszaktól, ám időben egy kicsit már közelebb van a jelenhez. Aztán hirtelen egy jazz-es beütésű two-step (Trust) szakítja meg az őrült táncot, hogy utána egyből egy italo-disco-s hangulatot sem nélkülöző sci-fi mozit (Equilibrium) bámulhassunk. Ami miatt mégis már most beírta magát Deniz a Nagykönyvbe, az az album utolsó zenéinek köszönhető. A One Chance At Happiness elvetemült kuszaságával és zaj-orkánjával kiemelkedően a lemez legjobb darabja, de a Make Me Feel elnyúlósabb szintetizátor játéka és a korábban már említett Yeah teszi fel koronát Deniz Kurtel - amúgy cseppet sem csúnya – kis buksijára.

Csajos e-zenei forradalom Deniz Kurtel első nagylemezével minden korábban fanyalgónak bebizonyítja, hogy attól, hogy neki nem kukija van, hanem puncija, attól még igenis képes igazi klub-bombákat gyártani. És attól, hogy egy ilyen lemezt képes volt összerakni egy férfi producerek és DJ-k uralta világban, attól még nem kellett feladnia nőiességét sem, de erről majd majd megkérdezzük Gadi-t is, ha netán összefutunk vele a nyáron…

Hírlevél

Óra

Naptár

<<<

2012. Május

>>>

Sze

Szo

lejátszók

automata lejátszó

Hírek

Időjárás

Szemle

Hírlevél

Óra

Naptár

Látogató Számláló

Moziműsor / Nyíregyháza

Kabala Étterem

Online